Skip directly to content

Egyházi dallamainkban elmerülve

Beszámoló a győri egyházzenei kurzusról (213.07.10-13.)

Egyházzenei kurzus Győrben (2013. 07.10 – 13.)

 

Negyedik alkalommal vettem rész Dr. Bubnó Tamás tanár úr által szervezett egyházzenei kurzuson. Ebben az évben Győr adott otthont nekünk, házigazdánk Tóth András győri paróchus és felesége volt, valamint a csodálatosan szép rác templom.

Szállást a Szt. Cirill és Methód alapítvány vendégházában biztosítottak számunkra. Az egyszerű, tiszta szobákban pihentük ki a napi munka fáradalmait. Reggelinket közösen, ébredési sorrenden bekapcsolódva készítettük el. A délelőtti munkát követően 12 órakor elsétáltunk Győr történelmi városközpontjába, ahol a Katalinkert étteremben fogyasztottuk el bőséges ebédünket. Ebéd után jutott egy pici idő nézelődésre a városközpontban, majd visszasétáltunk a rác templomba és folytattuk a munkát 18 óráig. Ismét séta következett az étterembe ahol este is jóízű ételekkel és finom desszerttel kényeztettek bennünket. Séták és étkezések alkalmával fiatal és idős egyaránt megtalálta azt, akivel beszélgetni tudott.

A kurzusokon minden évben más témát dolgozunk fel, ez segít alaposan megismerni, megérteni szertartásainkat. Az elmúlt években sorra vettük a liturgiát, a vecsernyét az utrenyét. Megismerkedtünk elfeledettnek hitt dallamokkal, gyakoroltuk a ritkábban énekelteket. Az eredetileg szláv hagyományokból merített prozódiai kiosztást átültettük a magyar nyelv sajátosságainak megfelelően. Úgy érzem, így még szebbé, még magasztosabbá váltak szertartásaink. Tanár úr azonban soha nem felejti el hangsúlyozni, hogy ezek a finomítások nem kötelező érvényűek, csupán ajánlások, és nagyon fontos, hogy megmaradjanak a helyi dallamvariációk is, hiszen azok között is vannak értékesek, melyek tovább színesítik liturgikus alkalmainkat.

Ebben az évben is, mint minden évben, folyamatosan napközben készültünk a szertartásokra, minden nap vecsernyét, utolsó nap reggelén pedig Kocsis Fülöp püspök atyával liturgiát végeztünk. Átnéztük az állandó és változó részeket is. Így ismerkedhettünk meg az elveszettnek hitt „Jelül rendelted” mintadallammal, mely igen különleges és szép. Található benne mélyre lefutó dallam, szép hajlítások, sorismétlés, mindez méltósággal telivé tette az eredetileg normál 4. hangon énekelt sztihirákat. Olyannyira megfogott ez a dallam, hogy azóta is gyakran dúdolgatom magamban .

Idén, a korábbiak gyakorlása mellett, az esküvő és temetés szertartását vettük át részletesen. Ez örömmel töltött el, hiszen már mindkét szertartáson részt vettem, de úgy gondolom, mostantól liturgikusan is aktív résztvevőjévé válhatok azoknak, hiszen megismertük felépítésükkel (az eddig hiányzó részleteket is), dallamaikkal, szövegeik mélységes szépségével.

Pénteken, az utolsó vecsernyét követően, kötetlen beszélgetésre gyűltünk össze a paróchia udvarán. Püspök atya hangsúlyozta liturgiánk attól lesz szép, ha azt elvégezzük, vagyis beletesszük, amit bele kell tenni, figyelembe véve a tempók váltakozását, hiszen van, amit tempósabban, van, amit méltóságteljesebben kell énekelni.

Másnap, szombaton, a szent liturgián érezhető volt munkánk gyümölcse. Együtthangzó, felemelő volt mindannyiunknak. Gyors csomagolást követően elköltöttük búcsúebédünket az étteremben, melyet Fülöp püspök megkoronázott egy közös fagylaltozással.

A résztvevők nevében is szeretném megköszönni a szervezők és befogadó paróchus munkáját, a kapott támogatást, mely sokunk számára lehetővé tette, hogy részt vegyünk a programon és nem utolsó sorban Tanár úr odaadó szakmai munkáját.

Évek folyamán kialakult egy mag, akik minden évben lelkesen jönnek a kurzusra, egyre mélyítve tudásukat. Ez alkalommal is jó volt együtt lenni régi ismerősökkel és új érdeklődőkkel, akik mindannyian azért vettünk részt ebben a munkában, hogy liturgiáink zeneiségének fejlesztésével még méltóbban és magasztosabban dicsőítsük Istent.

 

                                                                                                                                 Belics Katalin